Tűzvédelmi, polgári védelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi oktatási tájékoztató
	
	
	
	
	
	
	
	
	
	
		
	


 





	
	
	
		



Tűzvédelmi, polgári védelmi, munkavédelmi és környezetvédelmi oktatási tájékoztató

Publikálva: 2012. augusztus 30., 11:32

A hallgatókat tanulmányaik megkezdésekor és minden tanulmányi év elején – kollégiumban lakóknál külön is –, valamint az oktatott tárgyhoz kapcsolódóan tűzvédelmi, munkavédelmi és polgári védelmi oktatásban kell részesíteni.

Az oktatásnak kettős célja van. Egyrészt helyi ismeretek, másrészt tűzvédelmi, munkavédelmi és polgári védelmi ismeretek szerzése.

I. Tűzvédelem

A tűz elleni védekezés, a tűz keletkezésének megelőzése, a várható károk és veszélyek elhárítása minden állampolgár kötelessége.

Mindezek értelmében a Miskolci Egyetem épületeit, helyiségeit csak a használatbavételi (üzembe helyezési) engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi szabályok betartása mellett szabad használni.

Az 28/2011. (IX. 6.)   BM rendelet előírásai alapján elkészített  tűzveszélyességi osztályba sorolás alapján a Miskolci Egyetem  „D” mérsékelten  tűzveszélyes osztályba tartozik.

1. A tűzjelzés módja:

Az 1996. évi XXXI. Törvény értelmében:

Aki tüzet, vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelenteni az állami tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs mód, a rendőrségnek, mentőszolgálatnak, polgármesteri hivatalnak. / Átjelentési kötelezettség/

Az egyetem területén esetlegesen keletkező tüzet az alábbiak szerint kell jelezni:

Valamennyi dolgozó, hallgató amennyiben tüzet észlel, vagy arról tudomást szerez, köteles azt azonnal jelezni a 105-ös segélyhívó számon, vagy a 112 –es segélykérő telefonszámon. Ha a közelben nem található telefon, úgy a legközelebbi épületbe kell sietni, és az ott található telefonról kell a riasztást megtenni.

Segélyhívásra az egyetem valamennyi telefonkészülékét rendelkezésre kell bocsátani. A tűz jelzéséhez mindenki köteles ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani mobil telefonkészülékét.

Amennyiben a tüzet az épületek portásainak, vagy a diszpécsereknek jelzik, a riasztást nekik kell megtenni.

2. A tűz jelzésénél közölni kell:

  • a tűzeset pontos helyét,
  • mi ég, mi van veszélyeztetve, milyen káreset történt,
  • emberélet van-e veszélyben,
  • a bejelentő nevét, a tűzeset jelzésére használt telefon számát.

3. A dolgozók és hallgatók riasztása:

A tűzoltóság riasztása után a legrövidebb időn belül riasztani kell a veszélyeztetett területen lévő személyeket.
A riasztás történhet a kézi jelzésadóval  a portákon elhelyezett tűzjelző központon keresztül, élőszóval kiabálva, az A/2 és A/4 épületekben, valamint a kollégiumokban a kiépített veszélyhelyzeti riasztóval.

Mindenki, aki a riasztást észlelte köteles a környezetében lévő személyeket tovább riasztani. A riasztás észlelését követően mindenki köteles a legrövidebb menekülési útvonalon elhagyni a veszélyeztetett területet, épületet.

Menekülés közben meg kell győződni arról, hogy a szomszédos helyiségekben észlelték-e a riasztást.
Meneküléskor mindenki csak a legszükségesebb kisméretű tárgyait / személyes okmányok, pénztárca, stb. / vigye magával, mivel a nagyobb tárgyak akadályozhatják a menekülést.

Az épületekben található felvonókat menekülés céljára használni tilos!

Az épület elhagyásakor törekedni kell a pánik elkerülésére. A kiürítést nyugodt és fegyelmezett módon, lehetőleg  -nyugodt gyaloglépésben- a legcélszerűbb végrehajtani.

A futás pánikot kelt, és sérüléseket okozhat!

A kiürítést követően a személyeknek az előre meghatározott helyen kell tartózkodni, és a kiérkezett tűzoltók utasításait végre kell hajtani.

Amennyiben az épület elhagyására nincs mód, úgy lehetőleg a tűztől, füsttől legvédettebb helyre kell menekülni és ezt valamilyen módon tudatni kell környezetükkel. /kiabálni, telefonálni, stb./

4. A tűz oltása:

Elsődleges mindig az életmentés!

A tűz oltásában, a műszaki mentésben minden dolgozó és hallgató életkora, egészségi és fizikai állapota alapján a tőle elvárható személyes részvétellel, adatok közlésével köteles közreműködni.
Az egyetem területén található valamennyi tűzoltó eszközt / tűzcsap, tűzoltó készülék / a tűz oltását végzők rendelkezésére kell bocsátani.

Elektromos berendezések tüzét vízzel oltani tilos és életveszélyes!
/ Használható: porral oltó, széndioxiddal oltó /

5. Lényeges használati szabályok:

A Miskolci Egyetem Tűzvédelmi Szabályzatának vonatkozó pontjait mindenki köteles betartani, és betartatni. Munkát, kísérletet végezni csak a szabályzatban rögzített feltételek megléte és betartása mellett szabad.Tilos olyan tevékenységet végezni, amely tüzet, vagy robbanást okozhat.

  • A kollégiumi szobákban tilos villamos hőfejlesztő készülékeket üzemeltetni.     / rezsó, vasaló, kenyérpirító, merülő forraló, stb./
  • Tilos dohányozni az „ A-B-C” tűzveszélyességi osztályba sorolt helyiségekben,  továbbá ott, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat.
  • Ágyban dohányozni tilos!
  • A szabadban tüzet rakni, tüzelő berendezést működtetni / szalonnasütés, grillezés, főzés, stb./ csak szélcsendes időben, a tűzvédelmi vezető írásbeli engedélyével szabad. A kollégiumoknál kiépített szalonnasütők használatához előzetesen a kollégiumi bizottsági titkár, ill. a gondnok írásos hozzájárulása szükséges. Tűzgyújtási engedély formanyomtatványok a kollégiumi portákon, gondnokoknál, KB titkároknál található.
  • Ugyancsak írásbeli engedélyhez kötött a nyílt lánggal járó munkavégzés / hegesztés, tetőszigetelés,  avarégetés, stb./

6. Tűzvédelmi szabálysértést követ el, és 60.000.-Ft pénzbírsággal sújtható az aki:

  • a tűzvédelmi jogszabályokban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírásokat megszegi,
  • a kötelező tűzvédelmi oktatáson nem vesz részt,
  • tűzesetet vagy tűzveszélyt észlel, és ezt a hatóságnak nem jelenti,
  • tűzjelzésre távbeszélőjét nem bocsátja rendelkezésre,
  • szándékosan megtévesztő tűzjelzést ad,
  • aki a füstmentes lépcsőház tűzgátló ajtóinak – zárási sorrendet biztosító – zárszerkezeteit megrongálja, az ajtókat kitámasztja,
  • nem tesz eleget a hatóság azon felhívásának, hogy a tűz oltásában személyesen közreműködjék, illetőleg járművét vagy a tűz oltására alkalmas eszközét a tűz oltásához rendelkezésre bocsássa,
  • tűz esetén a tűzoltás vezetőjének intézkedését nem hajtja végre, vagy a tűzoltás eredményessége érdekében a szükséges felvilágosítást nem adja meg.
  • a próbariadó alkalmával nem hagyja el az épületet, ill. akadályozza, vagy megtagadja azt,
  • a tűzvédelmi eszközöket nem a rendeltetésének megfelelő célra használja, megrongálja.

A szabálysértést elkövetőkkel szemben szigorú felelősségre vonást kell alkalmazni, ellenük feljelentést kell kezdeményezni.

II. Teendők bombariadó esetén

Minden bombabejelentést, robbanószerkezettel való fenyegetést ki kell vizsgálni, valósnak kell tartani mindaddig, amíg a vizsgálat és a fenyegetett területek átkutatása be nem bizonyította, hogy a fenyegetés hamis volt, vagy megtalálták a robbanószerkezetet.

A bombával való fenyegetést a legtöbb esetben telefonon keresztül közlik a létesítmény telefonközpontjával, vagy valamelyik vezetőjével, esetleg mellékállomásával.
Ez a néhány másodperc lehet az intézmény egyetlen kapcsolata a hívóval és ezért nagyon fontos, hogy a rendelkezésre álló adatokat, információkat pontosan rögzítsék.

Az információnak két lényeges pontja van:

  • a robbanás várható ideje
  • a bomba helye

Fontos, hogy a hívást vevő, illetőleg a beszélgetést halló személyek lehetőleg pontosan vissza tudják adni a fenyegető szavait és viselkedését. Ezért az alábbiakat kell megfigyelni a fenyegetővel szemben:férfi vagy nő,

  • fiatal vagy idős,
  • izgatott vagy nyugodt,
  • élőbeszéd vagy magnóról lejátszott a szöveg,
  • érthető-e, tájszólása vagy akcentusa van-e,
  • használ-e jellegzetes kifejezéseket,
  • normál vagy elváltoztatott hangon beszél,
  • háttérzajok vannak-e,
  • a hívás érkezésének és befejezésének pontos ideje.

A bombával való fenyegetést azonnal jelenteni kell a rendőrségnek a 107-es segélyhívó számon vagy a 112-es telefonszámon a segélyhívó központnak.

Ezt követően értesíteni kell az intézmény vezetőjét, ill. az egyetem diszpécser központját az 565-111 / 29-89 / telefonszámon.

A továbbiakban intézkedni kell az épület kiürítésére.

A kiürítést elrendelheti az intézmény vezetője, ill. az általa megbízott személy/ek/. A kiürítés elrendelését követően minden személynek a fő, vagy vészkijáraton keresztül kell az épületből távoznia a menekülési terven feltüntetett útvonalakon. A bent tartózkodókat utasítani kell arra, hogy nyissanak ki minden ajtót és ablakot.
Az épület kiürítését nyugodt és fegyelmezett módon, lehetőleg nyugodt gyaloglépésben a legcélszerűbb végrehajtani. A futás pánikot kelt és sérüléseket okozhat!
Menekülés közben mindenki csak a legszükségesebb személyes tárgyait vigye magával, mivel a nagy csomagok, tárgyak akadályozhatják a menekülést.

Az épület elhagyását követően a személyeknek az előre meghatározott helyen kell gyülekezni. Ezt követően ellenőrizni kell a létszámot.

A kiürítést követően vagy közben, ha már megérkeztek a rendőrség tűzszerészei, valamint a tűzoltóság egységei azok parancsnokainak utasításait kell végrehajtani.

III. Polgári védelmi tájékoztató

1. A jelenleg hatályos 1996. évi XXXVII. sz. Polgári Védelmi törvény így határozza meg a polgári védelem fogalmát:

Polgári védelem: A honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat és intézkedési rendszer, amelynek célja a fegyveres összeütközés, a katasztrófa és más veszélyhelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásainak leküzdése és a túlélés feltételeinek megteremtése érdekében.
A polgári védelem megszervezése és irányítása államigazgatási feladat, amelyet az államigazgatási, az önkormányzati szervek és a hivatásos polgári védelmi szervek e törvényben foglalt feladatkörükben látnak el.

A polgári védelmi feladatok megvalósítása érdekében az állampolgárt és a polgári szervet, polgári védelmi kötelezettség és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli. Magyarra fordítva e jogi nyelvet, minden állampolgárt és vállalkozót, vállalatot, szövetkezetet – legyen bármilyen gazdasági formációja – polgári védelmi és vagyoni szolgáltatási kötelezettség terheli.

Összefoglalva:

  • A polgári védelem a honvédelem része.
  • Fő feladata a lakosságvédelem.
  • A polgári védelem szervezet, feladat és intézkedési rendszer.

2. Az állampolgárok polgári védelmi kötelezettségének alapja  Magyarország Alaptörvénye „ A haza védelme  Magyarország  minden állampolgárának kötelessége.”

A polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55, nőkre 18-50 éves korukig terjed ki.

A polgári védelmi kötelezettség:

  • adatszolgáltatási,
  • bejelentési,
  • megjelenési kötelezettséget és
  • polgári védelmi szolgálatot foglalja magába.

3. 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

Honvédelmi kötelezettség rendszere:

  • 1. Az állampolgárok a nemzeti és szövetségi védelmi feladatok végrehajtása érdekében általános honvédelmi kötelezettségként – az  Alaptörvényben és e törvényben meghatározottak szerint – személyes szolgálat és vagyoni szolgáltatás teljesítésére kötelezhetők.
  • 2. A Magyarország  területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes honvédelmi kötelezettségként
    a) megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség,
    b) rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség, valamint
    c) polgári védelmi kötelezettség teljesítése terheli.
  • 3. Az ország területén lakóhellyel rendelkező természetes személy állampolgárságára való tekintet nélkül, továbbá az ott működő jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: szolgáltatásra kötelezett) vagyoni szolgáltatásként az e törvényben meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhető.

Egyetemi polgári védelmi szervezet:

Az egyetemre háruló veszélyhelyzeti, polgári védelmi és katasztrófa védelmi feladatokat az egyetemi polgári védelmi szervezet látja el.

A szervezetbe beosztott törzsállomány létszáma: 26 fő.

A szervezet felépítése:Polgári védelmi vezető testület: 5 fő

  • Riasztási, tájékoztatási részleg: 3 fő
  • Kitelepítési részleg: 4 fő
  • Komplex önvédelmi részleg: 4 fő
  • Műszaki mentő és közmű helyreállító részleg: 6 fő
  • Tűzvédelmi részleg: 4 fő

A szervezet rendeltetése, feladata:Az egyetem telephelyein esetlegesen bekövetkező rendkívüli események, katasztrófák által veszélyeztetett dolgozók és hallgatók, valamint az anyagi javak védelme, az oktatás zavartalan fenntartásának biztosítása, ill. felkészülés a várható veszélyek elhárítására.

  • Az egyetem polgári védelmi terveinek elkészítése, kapcsolattartás, együttműködés az  Nemzeti Erőforrás Minisztérium Gazdálkodási Főosztályával, a területileg illetékes polgári védelmi kirendeltséggel, a szervezetbe beosztott és be nem osztott dolgozók és hallgatók polgári védelmi felkészítése, oktatása, adatszolgáltatás.
  • A polgári védelmi szervezetbe beosztásra kerülő személyek és technikai eszközök kijelölése, a védelmi szervezetek munkafeltételeinek biztosítása.

IV. munkavédelmi oktatási tájékoztató

1.    A hallgatói jogviszony fogalma:

A Felsőoktatási törvény 27 § (2).bek. szerint:
- A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a végbizonyítvány megszerzését követő első záróvizsga-időszaknak az utolsó napjáig, illetve esetenként, a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig tart. A hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat a diákigazolvány.

2.    Munkavédelemmel kapcsolatos törvényi előírások:

A Munkavédelemről szóló törvény 52 §. rendelkezik arról, hogy:
- Az iskolarendszerű oktatás, a nevelés keretében a hallgatókat meg kell ismertetni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival. Szakmai képzés keretében kell gondoskodni arról, hogy a hallgatók elsajátítsák a képzettségük alapján betölthető munkakör biztonsági és egészségi követelményeit. A szükséges ismeretanyagot, a szakirányítást végző miniszter a munkaügyi és népjóléti miniszterrel egyetértésben határozza meg.

A Felsőoktatási törvény 37/A. § (1) rögzíti, hogy:
- a hallgatónak a felsőoktatási intézmény szabályzatában előírt módon el kell sajátítania, és alkalmaznia kell az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel.
A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják. -

3.    A hallgató jogai és kötelességei:

A hallgató joga: különösen, a tanulmányokkal kapcsolatos jogokon túlmenően, az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele.

A hallgató jogosult megkövetelni:

  • az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos oktatási feltételeket, a gyakorlati oktatás munkafeltételeinek, munkakörülményeinek biztosítását,
  • a szükséges ismeretek rendelkezésre bocsátását,
  • a szükséges felszerelések, védőintézkedések, védőeszközök biztosítását.

A hallgató  kötelességei:

  • A hallgató csak kipihent, alkohol, drogok, kábulatot okozó gyógyszerek hatásától mentes állapotban vehet részt az elméleti és gyakorlati oktatásban.
  • Gyakorlati órákon csak az intézmény által előírt ruházatban vagy a rendelkezésére bocsátott egyéni védőeszköz használatával vehet részt.
  • Köteles munkavédelmi elméleti oktatáson részt venni:
    • az I. évfolyam megkezdésekor (beiratkozáskor)
    • a hallgató kollégiumba költözésekor,
    • tanulmányi kirándulás esetén (gyárlátogatás, barlangászat stb),
    • közhasznú munkavégzés előtt,
    • testnevelési és sportfoglalkozás előtt,
    • igazolt távolmaradás esetén, pótoktatáson kell részt venni.
  • Köteles a gyakorlati képzést megelőző munkavédelmi oktatásban részt venni, laboratórium ill. műhelygyakorlatokat megelőzően.
  • Köteles a rendelkezésére bocsátott taneszköz, gyakorlati munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt a rendeltetésének megfelelően és az egyetem szabályzatában meghatározott módon használni.
  • Veszélyes anyagokkal, gépekkel munkát csak felügyelet mellet végezhet.
  • Az intézményben előadásokon, oktatásokon, köteles az egészséget és biztonságot nem veszélyeztető ruházatot viselni.
  • Köteles elvárható kultúrált viselkedést tanúsítani, fegyelmet, rendet, tisztaságot megtartani.
  • Az egyetemi közlekedési utakon a KRESZ szabályainak megfelelően köteles közlekedni.
  • Veszélyt jelentő rendellenességet a tőle elvárhatóan köteles a hallgató megszüntetni, ill. jelenteni, ha veszélyt, balesetet, káreseményt észlel, vagy ha sérülést, balesetet szenvedett.

„Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi vétség miatt fegyelmi büntetésben részesíthető”(Felsőoktatási Törvény 38.§)

4.    Balesetek fajtái:

  • munkabaleset
  • hallgatói baleset

Munkabaleset: az a baleset, amely a „munkavállalót” illetve a gyakorlati oktatáson résztvevő hallgatót munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a „munkavállaló” vagy hallgató közrehatásának mértékétől függetlenül.
Munkabaleset történhet: műhely, laboratórium, üzemi gyakorlat, szervezett közhasznú munka során.

Hallgatói baleset: az a baleset, amely a hallgatót az oktatási intézmény területén éri, váratlanul, hirtelen bekövetkezett környezeti hatás tárgyi hiányosság vagy személyi viselkedés miatt és sérülést, mérgezést, átmeneti vagy tartós károsodást okoz.
Hallgatói baleset történhet: az egyetem területén, egyetemi tevékenységgel összefüggésben, egyetemi rendezvényen, testnevelési órákon, kollégiumban.

Mindkét baleseti eseménnyel kapcsolatban a hallgatónak jelentési kötelezettsége van. Balesetet, sérülést jelenteni kell az óraadó, felügyelő tanárnak vagy kollégium gondnoknak és a Biztonságszervezési Csoportnak az E/7 épület I. emeleti 111 sz. irodában.
Szükség esetén mentőt kell hívni bármely portaszolgálatról, ill. segítséget a Diszpécserközpontban lehet kérni az A/4 épület földszintjén a III-as előadó mellett.
A baleseteket a Biztonságszervezési Csoport vizsgálja ki.

5.    Veszélyforrások az egyetemen:

  • kopott lépcsők az A/2 lépcsőházban, lengőajtók több épületben,
  • rongálódott tantermi bútorok, sérült, meghibásodott bukóablakok,
  • villamos berendezések, forgó-mozgó szerszámgépek, hőt fejlesztő kemencék, veszélyes vegyi anyagok, műhelyek, laboratóriumok,
  • torna és kondicionáló termek,
  • kezelő nélküli liftek, folyamatos üzemű „Páternoszter” felvonó,
  • közlekedési utak (40km/h), csúszós, botlásveszélyes járdák,
  • ablakba, korlátra kiülés, kifüggesztve történő szabálytalan tárolás

A hallgatói baleseti veszélyeztetettség nagymértékben függ a hallgatók személyi viselkedésétől.

Veszélyeztetésnek minősítjük elsősorban :

  • a túlzott alkoholfogyasztás-főként a kollégiumokban,
  • a fegyelmezetlen magatartást,
  • az alapvető közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyását,
  • a meggondolatlan bravúroskodást, veszélyt okozó tréfát.

 6.    Megtörtént balesetek, melyek a felsorolt veszélyek figyelmen kívül hagyása miatt következtek be:

  1. 2005.09. V. éves hallgató a kémiai tanszék egyik laborjában kísérletet végzett, amikor kezében szétrobbant egy szennyvizet tartalmazó palack. Bakteriális fertőzés gyanújával vitték az egyetemi orvosi rendelőbe. Sérülés nem történt. Fertőtlenítették a baleset környezetét. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  2. 2005.09. I. éves hallgató férfi az A/4.sz. épületben a páternoszterrel akart a földszintre menni. Figyelmetlen volt és tovább ment az alagsor felé. Amikor észrevette, hogy eltévesztette a szintet, a liftből ki akart ugrani a két szint között. A lift fülkéjének billenő vészhárító lapja és a kilépő küszöb közé szorult. Két hallgató jelzett vészcsengővel a diszpécser felé. Az alagsori laborban dolgozók hívtak mentőt, akik elsősegélyben részesítették. A nagy ijedtségen kívül kisebb zúzódásos sérülést szenvedett. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  3. 2005.09. IV. évfolyamos hallgató az A/6 épület. XIX. sz. előadójában hátsérülést szenvedett a kiakadt ülőlapról a padlóra esés közben. Egyetemi felelősség lett megállapítva.
  4. 2006. 01. Sárospataki CTFK gyakorló iskolás tanuló testnevelési órán kötélmászás közben a kötéltartó hibájából, 1,5 m magasról a kötéltartó kocsival és kötélzettel együtt a padlóra zuhant. Medencetáji zúzódásos sérülést szenvedett. Egyetemi felelősség lett megállapítva.

A kollégiumi kizuhanásos balesetek (évről évre súlyosabbak):

  1. 1993. I. éves erősen ittas lány III. emeletről kiesik – következmény: kar, csukló, könyök, csigolyatörés, agyrázkódás. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  2. 1994. II. éves férfihallgató IV. kollégiumban ittasan II. emeletről kizuhan következmény: lábtörés. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  3. 1996. IV. éves hallgató gépkocsijával körcsarnok előtt figyelmetlenség miatt frontálisan ütközik egyetemi dolgozóval – következmény: súlyos egyetemi dolgozói sérülés, rokkantság. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  4. 1998. IV. éves férfihallgató I. kollégiumi 3. emeleti ablakból erősen ittas állapotban kiesett – következmény: belső zúzódások, törések egész test szerte, súlyos életveszélyes állapot. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  5. 2001. V. éves férfihallgató III. kollégium 3. emeleti ablakán ittasan kizuhant következmény: váll, csukló, hátizom zúzódás, agyrázkódás. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  6. 2001. V. éves férfihallgató II. kollégium III. emeletéről ittasan kizuhan –következménye: csigolya, szegycsont és kéztörések. Hallgatói felelősség lett megállapítva.
  7. 2001. A/1. épület tantermében hallgatónő ablakzárás közben a lezuhanó törött ablaküveg miatt megsérül, karján, csuklóján vágott sérüléseket szenved. Az ablak csuklópántja kiakadt, egyetem felelőssége.
  8. 2002. A/2 épület hátsó parkolójában, levelező hallgató csapadékvizes aknába esik a rosszul visszahelyezett félrecsúszott aknafedél miatt – következmény: csuklótörés. Egyetemi felelősség lett megállapítva.
  9. 2004. 09. 17-én E/2. kollégium III. emeletén N. Z. II. éves hallgató erősen ittas állapotban, valószínűleg rosszullét következtében a lakószoba ablakából a védőkorláton át kiesett, ennek következtében koponyasérülései miatt a helyszínen életét vesztette. A vizsgálat az elhunyt személyi felelősségét állapította meg.
  10. 2007.09. A központi egyetemi könyvtár üvegtermében II. éves hallgató férfi a nyitott ajtó mellett az üvegfalnak ütközött. A mintegy 3m²-es üvegtábla eltört és rázuhant. Szerencsére kisebb karcolásokon kívül egyéb sérülést nem szenvedett. Hallgatói felelősség lett megállapítva.

7. Hallgatói teendők baleset esetén

  • A segítségnyújtás minden esetben hallgatói és állampolgári kötelesség, nappal egyetemi orvosi rendelőt kell értesíteni a 14-93 telefonszámon, ill. súlyos esetben azonnal mentőt kell hívni a 104 vagy 112 segélyhívó számon!
  • Elemi elsősegélynyújtást kell alkalmazni: kimentés a veszélyes környezetből, vérzéscsillapítás, mesterséges légzés, oldalfekvő testhelyzet beállítás stb.
  • Felügyelő tanár, kollégiumi gondnok, portás értesítése a balesetről.
  • Biztonságszervezési Csoport értesítése, jegyzőkönyv felvétel céljából, E/7ép. I. em. 111. sz. iroda, 11-33; 23-03; 10-50; helyi telefonszámon.

8. Dohányzási tilalom betartása

A nemdohányzók védelmében született 1999. évi XLII. (42) törvény szerint csak kijelölt helyen lehet dohányozni.
Az egyetem épületeiben, és helyiségeiben tilos a dohányzás! Dohányozni csak szabadtéren az épületektől számított 5 m-es körzeten kívül lehet, a kijelölt helyeken.  A szabadtéri kijelölt dohányzóhelyek felirattal vannak jelölve. A tiltott helyen történő dohányzásnak fegyelmi felelősségre vonás, illetve pénzbüntetés lehet a következménye

V. Környezetvédelem

A környezet védelme az élővilág és az ember egészségének megőrzése érdekében minden állampolgár alapvető kötelessége.
Csak így tudjuk elérni az emberi tevékenység és a természet közötti harmóniát, amelynek elmulasztása a jelen generációk életminőségét és a jövő generációk létét veszélyezteti.

Alaptörvény: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény A törvény II. fejezete a környezeti elemeinek egységes védelméről szól, melynek alkotó elemei a föld, a víz, a levegő, az élővilág, az épített környezet.
A törvény és a vonatkozó rendeletek minden gazdálkodó szervezet, intézmény, így egyetemünk hallgatói számára is megállapított, betartandó kötelezettségek.

2010. január 1-én hatályba lépett az egyetem Környezetvédelmi Szabályzata, III. fejezet 2. bekezdés írja elő a hallgatók környezetvédelmi oktatását, valamint szabályozza a környezetvédelmi teendőket.

A hallgatók környezetvédelmi oktatásáról az alábbiak szerint kell gondoskodni:

  • Az I. évfolyam hallgatói részére, a beiratkozáskor, az EBSZO által összeállított írásos tájékoztatót adunk ki, amely tartalmazza a munka- tűz és katasztrófavédelmi oktatás mellett a legfontosabb környezetvédelmi tudnivalókat is.
  • A gyakorlati képzések előtt a szükséges környezetvédelmi oktatás megtartásáért a gyakorlatot vezető oktató felel. Az oktatás megtörténtét a hallgatók a munkavédelmi naplóban aláírásukkal igazolják.

Feladatok:

  • az emberi egészség védelme
  • a természet és az épített környezet védelme
  • a fenntartható fejlődés biztosítása és a környezettudatos magatartás kialakítása a hulladékgazdálkodás eszközeivel
  • keletkezés megelőzés – mennyiség és veszélyesség csökkentése
  • másodnyersanyagként vagy energiahordozóként való hasznosítás
  • a nem hasznosítható hulladékok környezetvédelmi előírásokat kielégítő ártalmatlanítása

I. A hulladék szelektív gyűjtése

Az alábbiakban felsorolt hulladékfajták szelektív gyűjtése kötelező, azokat a kommunális hulladékba helyezni tilos. Szabálytalanság észlelése esetén fegyelmi eljárás kezdeményezésére kerül sor.

1. Az egyetemi szelektív gyűjtés során keletkező nem veszélyes hulladékok

1.1. A papír szelektív gyűjtése

A kommunális hulladék mennyiségének csökkentése érdekében a papírhulladékot külön kell gyűjteni és az egyetem területén elhelyezett szelektív papírgyűjtő konténerekbe kell elhelyezni.
Zárt papírgyűjtő konténerek az egyetem alábbi területein kerültek kihelyezésre:

Konténer helye Kulcs felvétel
1. A/1 és A/3épület közötti(földszinti büfé) parkoló Diszpécser Központból (III. előadó)
2 A/2 épület laborszárny A/2 porta
3. C/1-B/1 épület mögötti parkoló A/4 főportán és a B/2 portán
4. Központi Könyvtár, Levéltár, Múzeum hátsó parkolójában A könyvtár gondnokánál
5. E/7 irodaház, Sokszorosító Üzem hátsó kijáratánál E/7 irodaház portáján
6. B/2 épület hátsó parkoló B/2 épület portáján
7. Egészségügyi Kar Az épület portáján

Az egyetem területén a papír szelektív beltéri gyűjtésére szolgálnak a folyosói kék színű 70 l-es billenő tároló edények. A tárolóedények oldalán piktogram jelzi az edény funkcióját. A beltéri gyűjtőkben mindenféle papírhulladék (kivétel a szennyezett és impregnált papír) gyűjthető. A papír csomagolóanyagokat (nagyméretű dobozokat) csak összehajtva lehet a külső konténerben elhelyezni.

A papírhulladékok lehetnek:

  • Iroda- és géppapír, újságpapír (napilapok, magazinok),
  • Csomagolódoboz, kartondoboz (összelapítva), élelmiszer doboz, (pl. müzlis)
  • Iratmegsemmisítőből származó hulladék

Nem lehet szelektíven gyűjteni:

  • Ételmaradvánnyal szennyezett papír
  • Olajos, zsíros, vagy oldószeres papír
  • Használt zsebkendő
  • Indigó, celofán
  • Egyéb szennyezett papírok

1.2. A fémhulladék szelektív gyűjtése

Az egyetem műhelycsarnokaiban keletkező fémforgács, vashulladék gyűjtésére egy 4m3 –es zárt fémkonténer található a C/2 műhelycsarnok északi oldalánál.

1.3. Műanyag – PET – palack és fém italos dobozok gyűjtése

A kommunális hulladék jelentős hányadát teszik ki a kiürült üdítős és ásványvizes polietilén palackok, ezért ezek szelektív gyűjtésével az elszállítandó kommunális hulladék mennyisége számottevően csökkenthető. Ennek érdekében, a kollégiumi épületek, minden szintjén felszerelésre kerültek ún. PICK-PACK Kombi prések, melyek a maximum 2,5 l-es (0,5; 1; 2; 2,5 literes is!) műanyagból készült vékony falú kupak nélküli üres palackok (ún. pille palackok), és maximum 0,5 l-es alumíniumból készült, üres, italos dobozok tömörítésére alkalmasak.
Ugyanezen prések kerültek felszerelésre az Egyetem több pontján, ezek helyéről valamennyi szervezeti egységet írásban értesíti az EBSZO, mivel ezek száma folyamatosan bővül.

A gyűjtőpontokon elhelyezett PET hulladék összegyűjtését és a gyűjtőzsákok ürítését a Központi Takarítószolgálat dolgozói végezik. A kisebb zsákok ürítését egy megadott helyen elhelyezett nagyobb (BIG-BAG) zsákokba ürítik, a zsákok ürítését az AVE Miskolc Kft. gyűjtőjárata végezi.

1.4. A hulladékká vált étolaj gyűjtése a kollégiumokban

A kollégiumi konyhákban elhelyezett 25 l-es műanyag kannában kell az olajat gyűjteni. Az így összegyűjtött olajat további feldolgozó üzembe viszik, ahol kezelik, tisztítják, majd minőségi vizsgálatok után ipari célokra hasznosítják.

1.5. Üveghulladék gyűjtése

Az egyetemen a fölöslegessé vált üveghulladék, az A/1 és A/3 épület közötti (földszinti büfé) parkolónál elhelyezett 5 m3 zöld színű zárt konténerbe tehető, a kulcs a III. előadó melletti diszpécserszolgálaton felvehető.

II. Intézményi tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése, megsemmisítése

A veszélyes hulladékot a kommunális hulladéktól és az egyes hulladékfajtákat egymástól elkülönítve, szelektíven kell gyűjteni, a kommunális hulladékgyűjtőbe helyezni tilos!
A gyűjtőedények minden esetben a jogszabályi előírásoknak megfelelő, a települési hulladékoktól egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek.

Egyetemünkön elsősorban az alábbi veszélyes hulladékok fordulnak elő:

  • elemek, akkumulátorok,
  • fénycsövek,
  • „e”-hulladékok: leselejtezett elektromos elektronikai, irodatechnikai berendezések (hűtő, mikro, főző – melegítő –sütő berendezések, számítógépek, számítógép alkatrészek, nyomtatók, másolók, monitorok stb.)
  • vegyi anyagok, és készítmények hulladékai

2.1. Hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtése

  • Az elemekben, akkumulátorokban található higany, kadmium, ólom és vegyületeik olyan veszélyes anyagok, amelyek veszélyessége hosszú időn keresztül változatlan marad, ezért külön történő gyűjtésük elengedhetetlen. A hulladékká vált hordozható elemek és akkumulátorok gyűjtésére 16 gyűjtőponton találhatók gyűjtőedények, melyek díjmentes elszállítását szerződéssel rendelkező cég végzi.
  • A hulladék gyűjtőedények (16 db) az alábbi épületekben helyezzük ki:
    • Bolyai Kollégium portái (E/1, E/2, E/3, E/4, E/5,E/6), E/0
    • Diákhotel,
    • Informatikai Intézet épületének portáj ,
    • A/2 porta, A/4 épület főporta,
    • A/4 épület Diszpécser Központ,
    • C/2, B/2 épületek portá ,
    • Felnőttképzési Regionális Központ,
    • Könyvtár, Levéltár, Múzeum,
    • Sportlétesítmények.

A gyűjtőedények 80 literes, zöld-sárga színű, henger alakú, lánccal rögzíthető műanyag edények, melyek kapacitása 120 kg.

2.2. A használhatatlanná vált elektronikai berendezések gyűjtése

Az elektronikai berendezések hulladékai veszélyes anyagokat tartalmaznak, a berendezések gyűjtése minden kollégium költözése során leadható az Ellátási és Biztonságszervezési Osztály Elfekvő raktárában.

Miskolc, 2012. szeptember 1.

A tájékoztató letöltése pdf formátumban: oktatas_2012.pdf

Készítette:

Trembeczki Miklós
munkavédelmi főelőadó,
biztonságszervezési csoportvezető

Szabó Zsolt
tűzvédelmi vezető,
polgári védelmi csoportvezető

Jóváhagyta:

Dr. Biróné dr. Vajnorák Zsuzsanna
osztályvezető

Címkék: , , , , . A hír kategóriája: Uncategorized. Hivatkozás a hírre: Link.